Nagy László Ki Viszi Át A Szerelmet Elemzés
- Ki viszi �t a szerelmet? - �retts�gi t�tel
- Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Nagy László: Ki viszi át a szerelmet (elemzés) – Jegyzetek
- Nagy László: Ki viszi át a szerelmet :: galambposta
- Vers a hétre – Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet - Cultura.hu
Nagy László költészetéből már a hatvanas években viszonylag sok mondat, verssor vált szállóigévé. A Ki viszi át a Szerelmet (1957) című versről kis túlzással azt állíthatjuk, hogy teljes egészében szállóigévé vált, a költő legismertebb műve lett. Ars poetica ez a mű, de az 1956 utáni megrendült lélekállapotnak is tükre. A vers mindössze 14 sorból áll, szigorú komponálási elve, fokozó felépítése, csattanószerű lezárása a klasszikus versformákhoz hasonló alkotói fegyelmet követelt meg. A megszerkesztettség a mű egyik lényegi sajátossága, s a formáló fegyelem általában is jellemző Nagy László egyesek által "szertelennek" vélt költészetére. A szöveget nyolc mondat alkotja, s mindegyik egy-egy képi egységet foglal magába. A mondatok azonban az átlagosnál sokkal szervesebben kapcsolódnak egymáshoz. A cselekvést kifejező kérdő, majd kérdve állító mondatoknak van egy közös időhatározói alárendelt mellékmondatuk: "Létem ha végleg lemerűlt. " Nemcsak a rákövetkező, hanem értelemszerűen a többi mondathoz is hozzátartozik a versindító sor.
Ki viszi �t a szerelmet? - �retts�gi t�tel
Ennek a gazdag viszonynak a poétikai megfelelője a komplex költői kép. A következő sorpár a mítosziból meseivé váltan máig megőrződött képzetkörből nő ki: "Lágy hantú mezővé a szikla- / csípőket ki öleli sírva? " A lehetetlen próbája ez is, s a kép kettőssége pontosan megfelel a természeti (szikla – lágy hantú mező) és az emberi (szikla- csípő – lágy hantú mező vé ölelése) sík egymásra rétegzésének. A képnek inkább csak szemléletesebbé tevő alapanyaga a természeti sík, a lényeg a humanizáció. Az előző mondat tragikus jelentésárnyalata itt kap igazán érzékletes kifejtést a sírva ölelés érzelmi kettősségével, a világformálás, az emberteremtés egyszerre fenséges és tragikus képével. E komplex képnek így nemcsak a párhuzamosság, hanem az ellentétesség is szervezőelve. Mindezekre szervesen épül rá a következő sorpár: a sziklát a fal, a termékennyé ölelt csípőt a megeredt hajak, verőerek képe viszi tovább. Bár látszólag ez a sorpár a leginkább idilli, ez adja meg a sírva ölelés közvetlenebb magyarázatát is a fal tág jelentéskörével.
Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis
Nagy László: Ki viszi át a szerelmet (elemzés) – Jegyzetek
Nagy László: Ki viszi át a szerelmet :: galambposta
- Fekete vipera karácsonyi éneke online
- Pénzváltó székesfehérvár interspar balatoni út
- Tündérszép Ilona és Árgyélus
- Nagy László: Ki viszi át a szerelmet :: galambposta
- Nagy lászló ki viszi át a szerelmet elemzés
- Vers a hétre – Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet - Cultura.hu
- Az ördög a részletekben rejlik jelentése
- Alcatel one touch hívószám küldés mini
Vers a hétre – Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet - Cultura.hu
A mű összefoglalása és lezárása a két kérdve állító mondat. Az első a három versindító s természeti gyökerű képet idézi, kiteljesítve a mítoszi jelleget. A keselyű rettentése mítoszi próba is, egyértelmű rájátszás Prométheusz történetére, de annak kifordítása is, hiszen az antik mítoszban nem Prométheusz rettentette a keselyűt, hanem a hős tragikus sorsa példázta az emberek előtt, hogy ne szálljanak szembe Zeusz hatalmával. A keselyű a halál jelképe is, s a halál képzete többszörösen jelen van a megismételt versnyitó sorban. A "Létem ha végleg lemerűlt" sorban benne van az eltűnés, a felszín (a föld, a víz) alá jutás képzete, a véglegességé, a befejezettségé, s talán nem erőszakolt asszociáció a Léthére, az alvilág folyójára gondolni, a felejtés vizére. Az abban való elmerülés valóban teljessé teheti egy lét pusztulását. Ám a feltételesség itt is jelen van, s éppen itt, a víz-képzet gazdag lehetőségeit kibontva futnak össze a vers rétegei: "S ki viszi át fogában tartva / a Szerelmet a túlsó partra! "
A Ki viszi át a szerelmet című vers Nagy László legismertebb műve. Első vázlata 1954-ben készült el, végleges formája 1957 táján alakult ki, s végül 1964-ben jelent meg a Kortárs című folyóiratban. Az 1956-os forradalom eseményei Nagy Lászlót ugyanúgy megrendítették, ahogy másokat. Lelkiállapota romlott, derűs kedélye elkomorult. Ezt az elkomorodást a Ki viszi át a szerelmet című verse is bizonyítja. A külső események, a külvilág okozta rossz közérzet mellé a feleségéért való aggodalom társult: Szécsi Margit költőnő, aki Nagy László életét teljessé tette, mintegy kiegészítette, hosszan tartó, súlyos betegségben szenvedett. A Ki viszi át a szerelmet a személyes és az emberiségszintű életigenlés reprezentatív verse. Nem véletlen, hogy ez a legtöbbet idézett Nagy László-vers: tömörsége, feszültsége mindenkit megfog, kérdései elgondolkodtatnak. Népszerűségét jól jelzi, hogy az 1960-as években sorai szinte teljes egészében szállóigévé lettek. Nagy László irodalmunk "bartóki" vonalát képviseli.
Thursday, 25 November 2021